Történelem 0529-0603

Az utolsó 2 anyagunk következik. Olvasd el, nézd át hozzá a tankönyvet is! A következő zoomos óráinkon közösen is átvesszük. Ha van kérdésed, vagy nem értesz valamit, jegyezd fel, és megbeszéljük!

A tatárjárás tk. 171. oldal
A "második honalapítás" tk. 175. oldal

IV. Béla király az apja (II. András) által eladományozott földek egy részét visszavette a nagyuraktól. Meg akarta erősíteni a királyi hatalmat, de emiatt sokan ellene fordultak. A haragos főemberek ellenállása akkor érte el csúcspontját, amikor a király behívta országába a tatárok elől menekülő kunokat. IV. Béla úgy gondolta, hogy jó szövetségesek lehetnének a közeledő tatárokkal szemben. A kunok keresztény hitre térítését is szívügyének tekintette.  A magyar nagyurak azonban azzal vádolták meg a kunokat, hogy a tatárokkal szövetkeznek. Megölték Kötöny kun fejedelmet, amit Béla király nem tudott megakadályozni. A kunok bosszúból rabolva-fosztogatva kivonultak Magyarországról

A tatárjárás

1241 tavaszán törtek be az országba a kelet felől érkező tatár seregek. A hadakat a birodalomalapító Dzsingisz kán unokája, Batu kán vezette. A magyar király nem kapott segítséget a keresztény uralkodóktól. Azok egymással folytatott küzdelmeikkel voltak elfoglalva. IV. Béla csapatai Muhinál szálltak szembe az ellenséggel. A szekérvár mögül védekező magyarok súlyos vereséget szenvedtek. Ez volt Magyarország fennállásának addigi legnagyobb katonai kudarca. A sereg java része elesett, IV. Béla király is alig tudott elmenekülni a csatából

                                                        A muhi csata vázlata

A tatárok 1241–1242 telén átkeltek a befagyott Dunán, és az ország nyugati részeit is végigdúlták. Eközben IV. Béla király Dalmáciába, az ország délnyugati részébe menekült kíséretével, és Trau szigetének várában húzódott meg.

1242-ben a tatárok váratlanul elhagyták az országot. Batu kán valószínűleg értesült a nagykán haláláról, és hazaindult a kánválasztó gyűlésre. Egy másik elképzelés szerint az elvonulás csupán a taktika része volt. A tatárok általában két támadás után foglaltak el egy területet véglegesen.

A hazatérő király egy felégetett, kifosztott országot talált. Egyes becslések szerint alig egy év leforgása alatt több százezer embert mészároltak le a tatárok.

A tatárjárás és a muhi csata a forrásokban

IV. Béla hazatérése után sokat tett annak érdekében, hogy az ország képes legyen megvédeni magát egy újabb támadással szemben. Felismerte, hogy a tatár seregek a kővárakat és a fallal körülvett városokat nem tudták sem elfoglalni, sem lerombolni. Megváltoztatta a tatárjárás előtti politikáját, és földeket kezdett adományozni a nemeseknek, azzal a feltétellel, hogy a birtokosok építsenek kővárakat az új földjeiken

A jó példával IV. Béla király járt elöl, aki számos új erődítményt építtetett. Uralkodása alatt több mint hatvan kővárral gazdagodott az ország

Az uralkodó a városokon is segíteni igyekezett, ezért kiváltságokban részesítette őket. A legjelentősebb települések ezentúl egy összegben adóztak a királynak. Ispánok helyett a saját választott tisztségviselőik irányították őket

A tatárjárás során elnéptelenedtek a falvak is. Alig maradtak jobbágyok a földesurak birtokain, nem volt ember, aki művelje a földet. A király ezért úgy döntött, hogy külföldről betelepített földművesekkel népesíti be a kihalt területeket. Az idegen, betelepített lakosokat telepeseknek nevezzük. IV. Béla megengedte a telepeseknek, hogy néhány évig egyáltalán ne fizessenek adót

Visszahívta a tatárjárás előtt kivonult kunokat is. Nagy pusztaságokat adott nekik, így nem keveredtek konfliktusba a magyar földesurakkal. Béla király uralkodása alatt újjáépítette a kifosztott és lerombolt Magyarországot. Ezért a teljesítményéért második honalapítónak is nevezzük az uralkodót. A tatárok 1242 után még egyszer visszatértek az országba. Ez volt a második tatárjárás. IV. Béla király utódja azonban a kunok segítségével kiverte őket Magyarországról

Béla király uralkodása után a földesurak hatalmas birtokaiknak és váraiknak köszönhetően függetlenedtek a királyi hatalomtól. A királyi hatalom bevételek és kiterjedtebb földbirtokok nélkül nagyon gyenge volt. A trónutódlás is bizonytalanná vált, amikor az utolsó Árpád-házi uralkodónak, III. András királynak nem született fiú utódja. Az Árpád-ház így férfiágon 1301-ben kihal