Sajnos azzal kell kezdenem, hogy nagyon szomorú vagyok, hiszen az irodalom feladatlapot 7-en nem küldtétek vissza. Szerda (05.20.) volt a határidő, aznap a webináriumon többször figyelmeztettelek benneteket. Vártam még a mai napig, de lejárt a beadás ideje, bekerültek az elégtelenek a naplóba.
Történelem:
Az ősi magyar hitvilág. A kalandozások - tk. 158. oldal
A pogány magyarok hitvilága:
· hittek
a túlvilági életben – tárgyi emlékek a sírokban
· táltosok
szerepe: közvetít az emberek és az istenek között
gyógyítás
A magyarok már a honfoglalás előtt is vezettek kalandozó hadjáratokat Európában. Ezek
a zsákmányszerző portyák a Kárpát-medencében való letelepedésünk után tovább
folytatódtak.
Igaz - hamis
Igaz - hamis
A honfoglalás után a magyarok továbbra is félnomád
életmódot folytattak. Meghatározó volt az állattenyésztés, lovakat, juhokat és
szarvasmarhát tartottak, de földet is műveltek. A Kárpát-medence természeti
adottságai kiválóan megfeleltek ehhez. Kalandozó hadjáratokat három
irányba indítottak, Nyugat-Európába, Itáliába, illetve a Bizánci Császárság
ellen.
A magyar kalandozások legfontosabb irányai
Összesen negyvenhét hadjáratról tudunk. Az élelmiszer
mellett nemesfémeket, szöveteket és foglyokat zsákmányoltak a magyar harcosok a
portyáik során. A foglyokat eladták rabszolgáknak, vagy hazavitték szolgának. A
magas rangú foglyokért váltságdíjat is kérhettek.
Sokszor nyugati uralkodók bérelték fel a magyarokat,
hogy azok az ellenfeleikre törjenek. A hadjáratokért ilyenkor zsoldot kaptak. A
magyarok számos várost feldúltak, sok kolostort kiraboltak. Elérték az
Atlanti-óceánt és Hispániát is. Egész Európa rettegte a magyarok lovasait.
Nyugaton ezekkel a szavakkal imádkoztak az emberek: „A magyarok nyilaitól ments
meg, Uram, minket!” A hadi sikereket a
visszacsapó íjjal fölszerelt könnyűlovasság Európában kevésbé ismert
harcmodorának (lásd erről az olvasmányt) köszönhették a portyázók. E nyugati
hadjáratok arra is jók voltak, hogy közben meg lehetett erősíteni a
Kárpát-medence védelmét.
Magyar harcos a kalandozások korából
A kalandozások vége
A magyarok harcmodorát egy idő után kiismerték. A
német uralkodó az augsburgi csatában
(955) legyőzte a magyarokat nehézfegyverzetű lovagjaival. Ez a nyugat felé
vezetett kalandozások végét jelentette. Bulcsút és Lehelt, a magyar seregek két
vezérét az ütközet után elfogták és kivégezték. A monda szerint Lehel
felakasztása előtt kürtjével még fejbe vágta és megölte a német királyt.
A mondabeli Lehel kürtjének tartott tárgy ma
Jászberényben látható
Géza
fejedelem (Árpád dédunokája, 972-997) idején végleg lezárultak
a kalandozások. Géza békére törekedett az európai államokkal. Felvette a
kereszténységet, és hozzáfogott az ország keresztény hitre térítéséhez. Lányait
az európai uralkodócsaládok férfitagjaihoz adta feleségül. Fiának, Vajknak
megkérte a bajor hercegnő, Gizella kezét. A hercegnővel együtt keresztény papok
és nehézfegyverzetű német lovagok is érkeztek magyar földre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése