Személyes konzultációra június 2-án 9 és 11 óra között
lesz lehetőség az iskolában. Azoknak ajánlom, akiknek lemaradásuk van,
problémájuk volt a tananyag elküldésével.
A Magyar Királyság megerősítése - tk. 165. oldal
István halála után (1038): zűrzavar uralkodott az
országban. Trónharcok, pogánylázadás és német támadások jelentettek veszélyt a
királyságra. Egyre több tolvaj és útonálló fosztogatott. A parasztok elszöktek
a földekről
·trónviszályok:
·külső támadás: A német császár többször is megpróbálta elfoglalni Magyarországot. Az
egyik alkalommal Pozsony vára állta útját. A Képes krónikában leírt történet
szerint a harcot az döntötte el, hogy egy hős magyar vitéz, Búvár Kund
meglékelte a Dunán érkező német hajókat. A császár vereséget szenvedett, és
kénytelen volt hazatérni.
·belső harc: A pogányságát nyíltan vállaló Vata fellázadt, és híveivel
együtt követelte az ősi hit visszaállítását. Sereget toborzott, híveivel
lerombolta a keresztény templomokat, és lemészárolta a papokat. Gellért püspök,
Imre herceg nevelője is a fosztogató pogányok áldozatául esett. A püspököt egy
kétkerekű kocsira kötözték, majd a mai Gellért-hegyről a mélybe taszították,
így mártírhalált halt.
Megszaporodtak a fosztogatások, egyre
többen próbáltak meg tolvajlásból élni. A földművelő parasztok elszöktek
földesuruk földjeiről. Szabadon akartak élni, és nem akartak adót fizetni
(Szent)
László: 1077-1095
·szigorú
törvények
·kóborlás
megtiltása
·a
kereszténység erősítése
·kunok
elleni sikeres harc ---- lovagkirály elnevezés
·hódító
hadjáratok: Horvátország
László király 1077-ben került trónra. Kemény kézzel
megszilárdította a rendet, nagyon szigorú törvényeket hozott. Fellépett a
tolvajokkal szemben: aki egy tyúk értékénél többet lopott, azt felakasztották.
Aki kevesebbet, azt megcsonkították. A király megtiltotta a kóborlást, a
földesurak földjéről való elvándorlást. A parasztok kötelesek voltak megművelni
a nemesek földjeit, és adózniuk is kellett (például fizették a tizedet az
egyháznak)
László megerősítette az egyházat. A pogánylázadásokból
okulva mindenféle pogány vallásgyakorlást betiltott. Akit rajtakaptak a régi
vallás gyakorlásán, azt keményen megbüntették. A király új püspökségeket is
létrehozott, a pápánál pedig kezdeményezte István király, Imre herceg és
Gellért püspök szentté avatását
László még herceg korában az országra törő ellenséget is
legyőzte. A László vezette magyar sereg Erdélyben ütközött meg a kunokkal, és
győzelmet aratott. A monda szerint a király is vitézkedett a csatában. Sógora,
az utolsó horvát király halála után elfoglalta Horvátországot
Könyves
Kálmán: 1095-1116
·művelt
uralkodó
·vámfizetés
·enyhített
a szigorú törvényeken
·hódító
hadjárat: Dalmácia
László király halála után unokaöccse, Kálmán követte a
trónon. A latinul írni-olvasni tudó király nagyon művelt volt, mivel eredetileg
papot szerettek volna nevelni belőle. Kálmán műveltsége miatt kapta a „könyves”
előnevet. Az új király enyhített a törvények szigorán.
Ezután már csak egy négylábú állat vagy egy annál
értékesebb dolog ellopása esetén lett a tolvaj büntetése akasztófa. Törvénybe
foglalta azt is, hogy boszorkányok (lidércek, rontó szellemek) nincsenek.
Kálmán folytatta Szent László terjeszkedő politikáját is: elfoglalta Dalmáciát
Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31
napos. Nevét Maia görög istennő római alakjárólkapta, aki ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18.
századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös.
A népi kalendárium Pünkösd
havának nevezi. Az Ikrek havaként is említik.
Május a Szűz Mária szentelt hónapja
Május 6. :
a
magyar sport napja
A
Felelős Állattartás Napja Magyarországon
A két lehetőség közül válaszd ki az egyiket, és ez
lesz a májusi projektünk anyaga!
Anyák napját Magyarországon minden év május első vasárnapján tartjuk.
Az
amerikai eredetű hagyományt Magyarországon 1925 óta ünnepeljük.
Ezen a napon gyerekek és felnőttek virágcsokorral ajándékozzák meg az
anyukákat, ezzel kifejezve azt a tengernyi jóságot, önzetlen szeretetet,
türelmes gondoskodást, amit szavakkal alig lehet elmondani. Noha egy ilyen nap
van egy évben, de ne feledjük, az év minden napja is kevés hálánk kifejezésére!
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól
számítja. Ekkor hajtották ki régen a legelőre a csordát, a nyájat.
Időjósló hiedelmek is kapcsolódtak Szent György
napjához: Általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti
mennydörgés a bő termés előjele.
Azt is tartották, ha Szent György nap előtt
megszólalnak a békák, korán kezdődik a tavasz és a nyár. Ahány nappal előbb
szólalnak meg a békák, annyival előbb jön meg a dér Szent Mihály előtt. (Május
8. Mihály napja)
Szent György nap után kell vetni a kukoricát, babot és uborkát.
Április 25. – Márk, Pál napja
Ha megszólal a pacsirta vagy a béka, jó termés lesz. Ezen a napon kell vetni az
indás növényeket.
Időjárási megfigyelés: Márk napján, ha köd van, árvizek és jégeső várható.
Április (ősi magyar nevén Szelek hava) az év negyedik,
30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A népi kalendárium Szent György havának
nevezi.
Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a
jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő
termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esős
májust jósol.
április 14.: “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha
ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz
– vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott
megszólalni a kakukk meg a pacsirta.
Kedves Gyerekek! Ebben a hónapban a húsvétiszokásokfelelevenítésével foglalkozunk. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus– pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Milyen húsvéti szokások vannak a családotokban? Beszélgessetek róla! Egy beadandót kérek ebben a hónapban is a témához kapcsolódóan. Ha rajz, akkor fotózd le, és úgy is elküldheted. (határidő: 03.25.) Jó munkát!