A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hon- és népismeret. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hon- és népismeret. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. június 3., szerda

Hon-és népismeret 0603


Akinek még elmaradása van a hon- és népismeret beadandókkal, az a héten pótolhatja!

A többiek teljesítették a tanév követelményeit!

Egy kis kiegészítés a második honalapítóról, IV. Béláról:


2020. május 27., szerda

Történelem (hon- és népismeret) 0527

Reggel: ZOOM

Személyes konzultációra június 2-án 9 és 11 óra között lesz lehetőség az iskolában. Azoknak ajánlom, akiknek lemaradásuk van, problémájuk volt a tananyag elküldésével.

A Magyar Királyság megerősítése - tk. 165. oldal


István halála után (1038): zűrzavar uralkodott az országban. Trónharcok, pogánylázadás és német támadások jelentettek veszélyt a királyságra. Egyre több tolvaj és útonálló fosztogatott. A parasztok elszöktek a földekről

·       trónviszályok: 






·       külső támadás: A német császár többször is megpróbálta elfoglalni Magyarországot. Az egyik alkalommal Pozsony vára állta útját. A Képes krónikában leírt történet szerint a harcot az döntötte el, hogy egy hős magyar vitéz, Búvár Kund meglékelte a Dunán érkező német hajókat. A császár vereséget szenvedett, és kénytelen volt hazatérni.
·       belső harc: A pogányságát nyíltan vállaló Vata fellázadt, és híveivel együtt követelte az ősi hit visszaállítását. Sereget toborzott, híveivel lerombolta a keresztény templomokat, és lemészárolta a papokat. Gellért püspök, Imre herceg nevelője is a fosztogató pogányok áldozatául esett. A püspököt egy kétkerekű kocsira kötözték, majd a mai Gellért-hegyről a mélybe taszították, így mártírhalált halt.
Megszaporodtak a fosztogatások, egyre többen próbáltak meg tolvajlásból élni. A földművelő parasztok elszöktek földesuruk földjeiről. Szabadon akartak élni, és nem akartak adót fizetni

(Szent) László: 1077-1095

·       szigorú törvények
·       kóborlás megtiltása
·       a kereszténység erősítése
·       kunok elleni sikeres harc ---- lovagkirály elnevezés
·       hódító hadjáratok: Horvátország



László király 1077-ben került trónra. Kemény kézzel megszilárdította a rendet, nagyon szigorú törvényeket hozott. Fellépett a tolvajokkal szemben: aki egy tyúk értékénél többet lopott, azt felakasztották. Aki kevesebbet, azt megcsonkították. A király megtiltotta a kóborlást, a földesurak földjéről való elvándorlást. A parasztok kötelesek voltak megművelni a nemesek földjeit, és adózniuk is kellett (például fizették a tizedet az egyháznak)
László megerősítette az egyházat. A pogánylázadásokból okulva mindenféle pogány vallásgyakorlást betiltott. Akit rajtakaptak a régi vallás gyakorlásán, azt keményen megbüntették. A király új püspökségeket is létrehozott, a pápánál pedig kezdeményezte István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatását
László még herceg korában az országra törő ellenséget is legyőzte. A László vezette magyar sereg Erdélyben ütközött meg a kunokkal, és győzelmet aratott. A monda szerint a király is vitézkedett a csatában. Sógora, az utolsó horvát király halála után elfoglalta Horvátországot





Könyves Kálmán: 1095-1116

·       művelt uralkodó
·       vámfizetés
·       enyhített a szigorú törvényeken
·       hódító hadjárat: Dalmácia






László király halála után unokaöccse, Kálmán követte a trónon. A latinul írni-olvasni tudó király nagyon művelt volt, mivel eredetileg papot szerettek volna nevelni belőle. Kálmán műveltsége miatt kapta a „könyves” előnevet. Az új király enyhített a törvények szigorán.
Ezután már csak egy négylábú állat vagy egy annál értékesebb dolog ellopása esetén lett a tolvaj büntetése akasztófa. Törvénybe foglalta azt is, hogy boszorkányok (lidércek, rontó szellemek) nincsenek. Kálmán folytatta Szent László terjeszkedő politikáját is: elfoglalta Dalmáciát









2020. május 13., szerda

Hon- és népismeret 0513


A májusi beadandó határideje: 05. 20. Ne felejtsétek el!

Téma: 
 
  • a magyar sport napja vagy
  • A Felelős Állattartás Magyarországon

Jó munkát!







2020. május 6., szerda

Hon- és népismeret 0506



Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maia görög istennő római alakjáról  kapta, aki ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. 
A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havaként is említik.
Május a Szűz Mária szentelt hónapja


Május 6. :

  • a magyar sport napja
  • A Felelős Állattartás Napja Magyarországon








A két lehetőség közül válaszd ki az egyiket, és ez lesz a májusi projektünk anyaga!
Beadási határidő: 05.20.



2020. április 29., szerda

Hon- és népismeret 0429




Anyák napját Magyarországon minden év május első vasárnapján tartjuk.
Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon 1925 óta ünnepeljük.

Ezen a napon gyerekek és felnőttek virágcsokorral ajándékozzák meg az anyukákat, ezzel kifejezve azt a tengernyi jóságot, önzetlen szeretetet, türelmes gondoskodást, amit szavakkal alig lehet elmondani. Noha egy ilyen nap van egy évben, de ne feledjük, az év minden napja is kevés hálánk kifejezésére!







2020. április 22., szerda

Hon- és népismeret 0422


Áprilisi jeles napok:

Április 24. – György napja
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Ekkor hajtották ki régen a legelőre a csordát, a nyájat.
Időjósló hiedelmek is kapcsolódtak Szent György napjához: Általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.
Azt is tartották, ha Szent György nap előtt megszólalnak a békák, korán kezdődik a tavasz és a nyár. Ahány nappal előbb szólalnak meg a békák, annyival előbb jön meg a dér Szent Mihály előtt. (Május 8. Mihály napja)
Szent György nap után kell vetni a kukoricát, babot és uborkát.





Április 25. – Márk, Pál napja
Ha megszólal a pacsirta vagy a béka, jó termés lesz. Ezen a napon kell vetni az indás növényeket.
Időjárási megfigyelés: Márk napján, ha köd van, árvizek és jégeső várható.







2020. április 15., szerda

hon- és népismeret 0415



Április (ősi magyar nevén Szelek hava) az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.





Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol.

április 14.: “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.







április 22.: A Föld Napja








2020. április 1., szerda

Hon- és népismeret 0401


Április havi témánk: pünkösd


Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli.

Ehhez várom szokásos módon a munkádat 04. 29-ig!

A húsvéti projekt leadásának határideje 03.25. volt. Aki a mai napon nem pótolja, annak sajnos elégtelenre kell értékelnem a munkáját.








2020. március 25., szerda

Hon- és népismeret 0325

Kedves Gyerekek!

Köszönöm azoknak, akik elküldték a húsvéthoz kapcsolódó munkájukat.
Akik még nem tették meg, pótolják!







2020. március 18., szerda

Hon- és népismeret

2020.03.18.

Kedves Gyerekek!

Ebben a hónapban a húsvéti szokások felelevenítésével foglalkozunk.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus– pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.


Milyen húsvéti szokások vannak a családotokban? Beszélgessetek róla!


Egy beadandót kérek ebben a hónapban is a témához kapcsolódóan. Ha rajz, akkor fotózd le, és úgy is elküldheted. (határidő: 03.25.)


Jó munkát!