Az alábbi feladatban kis kártyákon reneszánsz misetételeket fogsz látni magyarul és latinul.
A kártyákat párosítani kell egymással, mert ez egy memóriajáték.
Köszönöm azoknak a tanulóknak a munkáját, akik elküldték nekem
a dolgozatot!
Sajnos vannak, akik nem küldték el, ezért kérném őket, hogy
a mai napon pótolják ezt!
Több számonkérés nem lesz ebben a tanévben, ez az utolsó
jegyünk, és szeretném lassan a jegyeket is lezárni, ezért is lenne fontos, hogy
minden érdemjegy meglegyen.
Az elmúlt órán megismerkedtünk egy hangszerismertető
keretében a hangszerek királynőjével, az orgonával.
A mai órán a billentyűs hangszereket fogjuk megismerni egy
videó megtekintésével, melyben segítségünkre lesz Lukácsházi Győző, a BonBon
Matiné kulturális műhely alapítója, művészeti vezetője, szerkesztő-műsorvezetője.
A videóban általunk nemrég tanult zeneszerzők is meg fognak
jelenni, ezért legyetek nagyon figyelmesek!
Mindenkinek kellemes időtöltést kívánok a videó
megnézéséhez!
Köszönöm szépen azoknak, akik már megoldották és elküldték a
dolgozatot!
Akik még nem küldték, kérem, hogy ma pótolják, mert ez az
utolsó érdemjegyünk idén!
Hétfőn Pünkösd lesz, így nem lesz webináriumos óránk!
Biztos
tudjátok már ti is, hogy a tanáraitok tartanak a jövőhéttől egy-egy kijelölt
napon az iskolában konzultációt. Én szerdán (06.03.) 9.00-11.00-ig várom azokat, akik szeretnének jönni, kis csoportokban. Elsősorban felzárkóztatás és korrepetálás céljából lennének ezek a személyes találkozók azoknak, akik igénylik.Természetesen ez nem kötelező, de aki szeretne, várom szeretettel! (Előtte viszont
emailben kérem jelezze ezt nekem!)
A mai órán hangszerismerettel fogunk foglalkozni, megismerkedünk
a hangszerek királynőjével: az
orgonával.
Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és
nyelvsípok adják. A sípok egy vagy több, kézzel működtethető billentyűzettel –
azaz manuállal – és legtöbbször egyetlen pedálsorral szólaltathatók meg. A
sípok levegőellátásáról mechanikus szerkezet gondoskodik.
Minden orgona önálló egyéniség, méreteiben, felépítésében,
hangzásában egyedi. Léteznek hordozható, felállítható, portatív orgonák,
ezek nagyjából bútor méretű hangszerek, de a hangversenytermi és templomi
orgonák akár épületnyi monstrumok is lehetnek.
Az alábbi videóból sokat megtudhatsz erről a csodálatos
hangszerről:
A tankönyv 152.
oldalán is sok hasznos információt találsz a hangszerről, olvasd el!
J.S.Bach a barokk kor kiváló orgonaművésze volt. Orgonára
írt remekművei napjainkig a zeneirodalom legnépszerűbb alkotásai közé
tartoznak.
Ezen a felvételen J.S.Bach: d-moll toccata és fúga c.
orgonaművét tudod meghallgatni:
A megbeszéltek szerint összeállítottam egy 5 kérdésből álló
tesztet.
Az 5. feladat két részből fog állni.
A feladatokat a füzetben kell megoldani az alábbi módon: a
feladat sorszámát és a helyes megoldás betűjelét kell csak leírni. (Pl.: 1. A)
Ha elkészültél, a dolgozatot le kell fotózni és el kell
küldeni az emailcímemre.
Határidő: 2020.05.28. csütörtök 16 óra
Dolgozat:
1.Ki a zeneszerzője a Parasztkantátának?
A. Johann Sebastian Bach
B. William Byrd
C. Georg Friedrich Händel
2.A Parasztkantáta milyen típusú kantáta és
összesen hány tételből áll?
A. egyházi és 24 tételből áll
B. világi és 10 tételből áll
C. világi és 24 tételből áll
3.Ki a zeneszerzője a Vízizenének?
A. William Byrd
B. Georg Friedrich Händel
C. Johann Sebastian Bach
4.A Vízizene 3 szvitből és összesen 22 (10+5+7)
tételből áll. Mi csak az egyik szvitet ismertük meg részletesebben az elmúlt
órákon. Melyiket szvitet tanultuk és hallgattuk?
A. F-dúr szvit (10 tétel)
B. D-dúr szvit (5 tétel)
C. G-dúr szvit (7 tétel)
5.Az alábbi
linkekre kattintva egy-egy zeneműből fogsz hallani egy részletet. Melyik az?
A mai órán befejezzük G. F. Händel: Vízizene F-dúr szvitjét, és meghallgatjuk a nyolcadik, kilencedik és a zárótételt.
VIII. tétel: Bourrée
Kiejtése: buré
4/4-es, régi francia tánc, valamint a táncot kísérő zene is.
A barokk korban a francia udvarban gálatáncként ismert, majd XIV. Lajos által 1661-ben alapított Academie de Dancea létrehozása után a színpadi művek táncai közé vezették be. A bourrée a műzenében a barokk szvitek egyik tétele lett, J. S. Bach, illetve Händel zenekari és hangszeres szvitjeiben gyakran megjelenő tétel.
IX. tétel: Hornpipe
Kiejtése: hornpájp
A 16. századtól Angliában elterjedt matróztánc 3/2-es ütemben, hajóstáncnak is nevezik.
X. tétel: Zárótétel
A teljes F-dúr szvitet ezen a videón tudod megnézni, meghallgatni:
Köszönöm a munkátokat!
(Akinek pótolnivalója van, ma megteheti, várom még a szolmizálásokat, beadandókat!)
A mai órán Georg
Friedrich Händel: Vízizene című művével fogunk megismerkedni.
Feladat: a vastagon szedett
betűkkel írt mondatokat másoljátok be a füzetbe vázlatként!
Georg Friedrich
Händel (Halle, 1685 – London, 1759)német
(szász) származású barokk zeneszerző,
hangszeres előadó. Mivel élete nagy részét Angliában töltötte, az angolok
nemzeti zeneszerzőjüknek tartják. Nagy hatással volt a bécsi klasszikusokra:
Haydnra, Mozartra és Beethovenre.
A szvit különböző
jellegű tételekből álló hangszeres mű. Jellemzően a barokk zene műfaja,
leggyakrabban tánctételek párokba állított sorozatából áll.
A Vízizene Georg
Friedrich Händel műve, három szvitből áll. 1717-ben adták elő, mikor I. György brit uralkodó ünnepséget rendezett
a Temzén, és 50 zenész adta elő, akik hajóval csatlakoztak a királyhoz. A
királynak állítólag annyira tetszett, hogy még háromszor eljátszatta velük az
út során.
A barokk zenekar minden hangszere megszólal a műben, a
csembaló kivételével, amit nehéz lett volna felvinni a hajóra (Ennek ellenére
manapság legtöbb esetben hozzáadnak még egy csembalót a zenekarhoz). Szerepet
kapott két kürt, két trombita, egy pár üstdob, két oboa, egy fagott és a vonós
hangszerek.
A szviteken belüli zenének nincs meghatározott rendje;
amikor a királynak játszottak, akkor játszották a halkabb, lassúbb zenét,
amikor a király hajója közel volt a zenekaréhoz, és akkor adták elő a
hangosabbat, amikor távolabb sodródtak egymástól a hajók.
(Érdekesség: a legenda szerint Händel azért komponálta a
Vízizenét, hogy visszakerüljön a király kegyeibe. Ezt a történetet először
Händel korai életrajzírója, John Mainwaring írta le, de annak
ellenére, hogy lehetett némi alapja, Mainwaring történetében sok
Händel-szakértő kételkedik.)
(Edouard Jean Conrad Hamman fiktív festménye Händelről és a királyról a Temzén)
A Vízizene francia
nyitánnyal kezdődik, összesen 22 tételből áll. Három szvitre osztható:
F-dúr szvit (10
tétel)
D-dúr szvit (5 tétel)
G-dúr szvit (7 tétel)
A tankönyvünkben a 10 tételes F-dúr szvit szerepel.
Az alábbi linkre kattintva tájékozódhatsz még a zeneműről:
A mai órán folytatjuk Johann Sebastian Bach: Parasztkantáta
című művét!
Feladatok:
1.Ismétlés
Ezen a linken meg tudjátok hallgatni a hétfői webináriumon
és az előző órán vett duett fő dallamát, a felső szólamot és a kottát is
megtaláljátok hozzá:
A webináriumon megbeszéltek szerint ma Johann Sebastian
Bach: Parasztkantáta című művét a blogon is „megbeszéljük”.
1.A füzetbe írjátok le az alábbiakat:
A Parasztkantáta Johann Sebastian Bach
legismertebb világi kantátája (BWV 212). 1742-ben keletkezett, Lipcse
bővítésének ünnepi alkalmából. 24 tételes.
Kantáta fogalma: rövidebb jellegű oratorikus mű, énekhangra
és kísérőegyüttesre megírva. Az olasz cantare, magyarul énekelni szóból ered.
Két csoportja van: egyházi és világi. Bach több, mint 200 kantátát komponált.
A Parasztkantáta előadó-apparátusa: szoprán és
basszusszólóra, kórusra és zenekarra (vonósok, fuvola, kürt) és continuora
(csembaló).
2.Olvassátok el az alábbiakat a műről:
Ezt a kantátát már nem a fiatal, hanem az élete
vége felé közeledő zeneszerző komponálta. És azt se felejtsük el, hogy abban a
korban még messze nem vált el a „szórakoztató” és a „komoly” zene, és Bach
mégis egy szórakoztató, humoros zenével állt elő, amit ő maga jelzett azzal,
hogy a partitúrára ezt írta: komikus énekmű.
A zene meséje végtelenül egyszerű: a falusiak küldöttséggel
járulnak újdonsült uruk elé (a szót egy asszony és egy férfi viszi), dicsérik
jóságát, gazdagságát, miközben még szerelemről is szó esik. Az utolsó részben
aztán elvonulnak a kocsmába, ahol a földesúr jóvoltából ingyen italozással
fejezhetik be az ünneplést.
3.Tk.:148-149.oldalán találjátok a kottát.
4.Ezen a videón tudjátok meghallgatni:
(A Tk. 150-151.oldalán található dallam is megtalálható a
felvételen, amit a következő órán veszünk.)
A mai órán Johann
Sebastian Bach: G-dúr menüett című művét fogjuk megismerni.
Ismétlés:
Menüett: mérsékelt tempójú, 3/4-es lüktetésű, francia
eredetű tánc
Feladatok:
1.Olvassátok el a Tk.: 140.oldalán írtakat és
tanulmányozzátok a kottát!
(Nekünk a könnyebb énekelhetőség kedvéért
D-dúrban van leírva)
2.Az alábbi képen a menüett egy részletét látod
betűkottán:
Szolmizálva énekeljétek el a felső
szólamot!
3.Hallgassátok meg az alábbi videón a menüettet:
Érdekesség: csembalón fogjátok hallani, nem zongorán!
Csembaló: billentyűs hangszer, melynek húrjait általában
lúdtollakkal hozták rezgésbe. Bach kedvelt hangszere volt, amely mellől játék
közben irányította a zenekart.
Hallgassátok meg zongorán is, közben látjátok a virtuális kottát is:
Köszönöm a munkátokat!
Pénteken (05.08.) kivételesen 10 órakor fogunk a webináriumon
találkozni!
Új témakört kezdünk: Bevezető a barokk zenébe – címmel.
A zenei barokk kb. 1600 – 1750-ig tartott.
Az első zeneszerző, akivel foglalkozunk: Johann Sebastian Bach (1685 – 1750)
A mai órán a g-moll
menüett című művét fogjuk tanulni, amit zongorára írt.
Bach barokk kori német zeneszerző, orgonista, hegedűművész,
a zeneművészet kiemelkedő egyénisége, a protestáns egyházi zene jeles
képviselője. Művészete jelenti a barokk zene betetőzését. Korának egyik legműveltebb
muzsikusa volt.
Róla és az ő műveiről részletesebben felsőbb évfolyamokban
fogunk tanulni.
Feladatok:
1.A füzetbe a cím után írjátok fel a menüett
fogalmát:
Menüett: régi 3/4-es lüktetésű francia népi
társastánc, amelyik a 17. században bekerült a főúri táncok közé, és oda is
tartozott egészen a 19. századi báli táncok megjelenéséig.
A szerkezete gyakran egy háromrészes
dalforma, például A-B-A.
A menüett barokk szvitekben, színpadi
táncokban és a klasszikus műfajokban is helyet kapott. (Gyakran a szimfónia
harmadik tétele.)
Érdekesség: J.S. Bach felesége, Anna Magdalena énekesnő
számára írta a Kottáskönyvecske (Notenbüchlein) című zongoradarab-gyűjteményét,
hogy ezzel feleségét zongoratudása fejlesztéséhez könnyű és vonzó muzsikával ajándékozza meg. Ebben a kötetben található meg a g-moll menüett is.
2.A Tk.: 139. oldalán találod a g-moll menüettet (nekünk d-mollban van kottázva)
6 sorban van leírva, mindig két sor tartozik össze (egy
violinkulcs és basszuskulcs van az elején)
Az első sorokat kell majd szolmizálni írásban, az a felső
szólam, ami a zongorista jobb keze.
Fontón küldjétek majd el az emailcímemre.
Kezdőhang: dó' (fi, szi módosított hangok is lesznek benne az utolsó sorban)
(Az alsó szólamot, ami basszuskulccsal van írva, nem kell
szolmizálni!)
Határidő: 05.08. péntek
3.Az alábbi videón a kottát követve
meghallgathatod a menüettet:
Az ötödikes könyvünk végéhez érünk lassan, és a korai barokk
korszakba fogunk ezzel megérkezni.
A mai órán Hans Leo
Hassler zeneszerző Tanzen und Springen című madrigálját fogjuk megismerni.
(A cím jelentése: tánc és ugrás)
Feladatok:
1. Olvassátok el a tudnivalókat a zeneszerzőről!
Hans Leo Hassler (1564-1612) német zeneszerző és orgonista,
a korai barokk jelentős képviselője.
Hassler az első német zeneszerző volt, aki Itáliában képezte
tovább magát, és műveiben – bár sohasem szakadt el német gyökerektől –
tudatosan ötvözte olasz elemekkel saját zenéjét. Ebben áll a jelentősége, meg
abban, hogy tevékenységével megalapozta a német barokk zene hatalmas
fellendülését. Érdekesség, hogy számos műve jelent meg nyomtatásban még
életében, és ez akkoriban ritkaságnak számított. Művei: misék, motetták, madrigálok, kanzonetták,
világi dalok.
2. A Tanzen und springen című művet megtaláljátok németül és
magyarul is háromszólamban a tankönyv 135. oldalán. Figyeljétek meg a
szólamokat (szoprán – mezzo: felső sor, alt: alsó sor) és a magyar nyelvű
szöveget is. (Szabó Miklós verse)
3. Hallgassátok meg német nyelven az alábbi videóról: